• impresszum
• kapcsolat
• jogi nyilatkozat
• www.baleset-megelozes.eu

A pontrendszer

Közúti közlekedésünk szabályait az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (közismert néven: KRESZ) tartalmazza. Az egyes közlekedési szabályok megszegése szankciót von maga után, amely az elkövetett cselekmény tárgyi súlyától, veszélyességétől, ill. eredményétől függően a büntető, vagy a szabálysértési jog hatálya alá tartozik.
Van azonban egy olyan speciális jogintézmény, amely nem konkrét szankciókkal (pénzbüntetés, vezetői engedély visszavonása stb.), hanem egészen más módon, a járművezetők magatartásának befolyásolása útján törekszik közúti közlekedésünket biztonságosabbá tenni, Ez az intézmény a pontrendszer.
 

Magyarországon a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló jogszabályok (2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 236/2000. Kormányrendelet) 2001. január 01-én léptek hatályba. A pontrendszer megalkotásával a jogalkotók kettős célt tűztek ki: a gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítésével kívánták a közúti közlekedés biztonságának javítását elérni. A szabályozás alapvető célja, hogy a szándékos közlekedési szabályszegések rendszeres elkövetőit - egy objektív, előre látható „figyelmeztetési” szisztéma alkalmazásával - közlekedési magatartásuk megváltoztatására ösztönözze.
A pontrendszer már évtizedek óta elterjedt és bevált nemzetközi gyakorlat a közlekedésbiztonság kedvező irányú befolyásolására. Napjainkban az Európai Unió több, mint 20 tagállamában sikerrel alkalmazzák ezt az országonként eltérő sajátosságokat felmutató jogintézményt.
Az ezredforduló idején a pontrendszer magyarországi bevezetésének gondolata nem volt újszerű, hiszen szükségszerűsége mintegy két évtizeddel korábban - a 80-as évek közepén – már felmerült, hivatalos programként pedig első ízben a Kormány 2002/1992. határozatában jelent meg. A pontrendszer megvalósításának előkészületei – a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével - a 90-es évek közepén kezdődtek meg, bevezetésére azonban 2001-re teremtődtek meg a technikai és egyéb feltételek.
Hazánkban a kontinensünkön leginkább elterjedt „pontszerző” jellegű pontrendszer működik. A pontszerző rendszer lényege, hogy a jogszabályban meghatározott közlekedési szabályszegés(ek) elkövetéséhez a jogszabály automatikusan előéleti pont(ok) hozzáadásáról rendelkezik, s a törvényben meghatározott maximális pontszám – 18 pont - elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonására kerül sor.
A vezetői engedélyt hat hónap időtartamra vonják vissza, s visszaszerzésére utánképző tanfolyam sikeres elvégzését követően van lehetőség. Szükséges kihangsúlyozni, hogy a magyar pontrendszer nem terjed ki valamennyi jogsértő közlekedési magatartásra, mert hatálya alá kizárólag a közúti közlekedés biztonságára fokozott veszélyt jelentő, ill. a nagy gyakorisággal előforduló szabálysértések tartoznak.
Az új szabályozás 2001. évi bevezetését rendkívüli érdeklődés kísérte, s visszatartó hatása az első hónapokban kifejezetten érezhető volt. A pontrendszer hatálya alá a kezdetekben 6 közlekedés körében előforduló bűncselekmény, valamint 15 közlekedési szabálysértés tartozott. A bűncselekmények (járművezetés ittas, ill. bódult állapotban, cserbenhagyás, közúti baleset gondatlan okozása stb.) elkövetésekor - a gondatlan, vagy szándékos elkövetéstől függően - a járművezető 4-7 pontot, a szabálysértés esetén pedig mindössze 1 pontot kapott.

Fennállása alatt a pontrendszer eddig három jelentős módosításon esett át.

A kezdeti változat hiányosságaiból okulva, a hatékonyság fokozása érdekében első ízben 2004. április 04-i hatállyal változtak meg az előírások.
Az átfogó módosítás során:
megemelkedtek az egyes szabálysértésekhez rendelt ponthatárok (max. 3 pontra),
 megteremtődött a differenciált pontkiszabás lehetősége a közlekedési szabálysértések vonatkozásában (1-3 pont között),
nyolc új szabálysértés került a pontrendszer hatálya alá, míg négy korábbi (ritkán előforduló magatartás) mellőzésre került.
 
A módosítás a pontrendszer szigorítását eredményezte, ugyanakkor a megreformált rendszer még mindig nem felelt meg az elvárásoknak, mert hatékonysága továbbra sem érte el a kívánt szintet. A hatékonyság hiányát hitelesen érzékelteti, hogy a pontrendszer működésének első hat évében, 2006. december 31-ig mindössze 330 fő érte el a vezetői engedély visszavonását eredményező 18 pontot, ugyanakkor közútjainkon a járművezetői magatartás eldurvulása egyre nagyobb aggodalomra adott okot.
A fentiek szükségszerűen a közúti közlekedési előéleti pontrendszer további szigorításához vezettek, s a megfelelő szakmai egyeztetéseket követően az újabb módosítások 2008. január 01-én léptek hatályba. (a legfrisseb, 2011. július elsejei módosítások, és a jelenleg érvényes szabályozás a cikk végén olvashatók)

A 2008-as szabályozás két leglényegesebb eleme, hogy: valamennyi érintett bűncselekmény és szabálysértés vonatkozásában emelkedett a pontok száma (egy kivétellel), s bővült a pontrendszer hatálya, mely a korábbi 19 helyett már 26 szabálysértési tényállásra terjedt ki. A bűncselekményekhez rendelt pontok száma egységesen két ponttal emelkedett (a gondatlanságból elkövetettek 4-ről 6-ra, a szándékosan elkövetett bűncselekmények pedig 7-ről 9 pontra), míg a szabálysértésekhez rendelt pontok száma – a cselekmény súlyosságától és gyakoriságától függően – 1 és 5 pont között változik.
A szabálysértési tényállások bővítése egyrészt új jogsértő magatartások bevezetésével, másrészt pedig az előző, 2004. évi módosítás során törölt néhány tényállási elem visszaállításával történt meg. A bővítés következtében a közterület felügyelet által helyszíni bírságolható szabálysértések is bekerültek a pontrendszer hatálya alá, mert 2008. január 01-jétől a már a közterület felügyelet is pontot szab ki a meghatározott szabálysértések elkövetése esetén.
Változtak a „halmazati” elkövetés szabályai is, amikor egy eljárásban több szabályszegést együtt bírálnak el (pl. a sebességtúllépést elkövető járművezető nem használta a biztonsági övet). Az új szabályozás alapján a meghatározott bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 4 ponttal kell növelni, míg szabálysértéseknél a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez tartozó pontértéket a kevésbé súlyos szabálysértés pontjainak felével kell növelni.
„Töredék pontszám” nem létezhet, azaz halmazati elkövetéskor a páratlan szám felezéséből adódóan a törtszámot (pl. 3 pont fele a 1,5 lenne) felfelé kell kerekíteni.
Új elem a szabályozásban, hogy a pontrendszer hatálya ma már nem csak a magyar hatóság által kiállított vezetői engedélyre, hanem az annak alapján a külföldi hatóság által kiállított járművezetésre vonatkozó okmányra is kiterjed. Ez a módosítás különösen a külföldön élő, vagy tartósan ott dolgozó személyeket érinti.
Lényegi változás történt az előéleti pontok „elévülése” tekintetében is, mert az eddigi 2 év helyett ma már 3 év összegyűjtött pontjai vezethetnek a vezetői engedély ideiglenes visszavonására (18 pont elérése esetén).
A járművezető a kapott pontok számáról az eljáró hatóság által hozott határozatban, tudomásul vett helyszíni bírság esetén pedig az általa aláírt elismervényben értesül.
Amennyiben a határozat tartalma az eljárás további menetében megváltozik és ez a korábban meghatározott pontszámot is érinti, továbbá a helyszínen az elkövetőt a pontok számáról tévesen tájékoztatták, abban az esetben a pontszám módosításáról a járművezetőt értesítik.
Módosult az ún. „értesítési ponthatár” szabályozása is. A jelenleg hatályos szabályozás szerint 12 pont elérése esetén a Nyilvántartó értesítést küld a gépjárművezetőnek a pontjai számáról, s egyben tájékoztatja őt a felső ponthatár elérésének következményeiről, továbbá arról, hogy önkéntes utánképzésen való részvétellel lehetőség van a pontszám csökkentésére.
A pontcsökkentés szabályai is szigorodtak. Az értesítési ponthatárig, azaz 12 pontig 9 ponttal, 13 és 17 pont között pedig 6 ponttal lehet csökkenteni a már megszerzett pontok számát. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a pontszám önkéntes utánképzés által egy éven belül mindössze egyetlen alkalommal csökkenthető.
A közúti közlekedési előéleti pontrendszer jelenlegi szigorítása által a hazai jogalkotók és közlekedésbiztonsági szakemberek reményei szerint a korábbiaknál jóval hatékonyabb szabályozás valósul meg. A vezetői engedély elveszítésének fenyegetettsége reálisabbá válik azzal, hogy az eddigi hat helyett már négy kiemelt közlekedési szabálysértés elkövetése automatikusan a vezetői engedély ideiglenes visszavonását vonja maga után.
Az, hogy a pontrendszer intézménye és alapelve jó, nem lehet kétséges. Számos európai ország gyakorlata igazolja a pontrendszer hosszú távon is érzékelhető preventív hatását.
Egy hatékony pontrendszer a járművezetők tudatának és magatartásának kedvező irányú változtatásával képes hozzájárulni ahhoz, hogy lehetőség szerint minden közlekedő épségben és egészségben érjen el az úticéljához.


A pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények és szabálysértések 2008. január 01-től
 
A pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények
 
 Kódszám           Tényállás                                                                               Pontszám
 
 01  Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [Btk. 172. § ] 9
 
 02  Közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §]                                                                   9
 
 03  Közúti baleset okozása [Btk. 187. §]                                                               6
 
 04 Járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. §]                              9
 
 05  Járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. §]                                               9
 
 06  Cserbenhagyás [Btk. 190. §]                                                                           9
 
A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértések
 

Kódszám                   Tényállás                                                                        Pontszám
 07  Járművezetés az eltiltás tartama alatt [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 156/A. § (1) bek.]                                                                                           5
 08  Ittas vezetés [az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SzR.) 42. § (1) bek.];                                                    5
 09  Sebességkorlátozás jelentős túllépése [SzR. 43. § (1) bek.];                   5
 10  Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése:  

1001  Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [SzR. 44. § (1) bek.]; 4
1002  Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [SzR. 44. § (2) bek.];  5
 11  Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése [SzR. 45. § (1) bek.]; 5
 12  A közúti közlekedés rendjének megzavarása [SzR. 46. § (1) bek.];
 1201  A közúti közlekedés rendjének megzavarása [SzR. 46. § (1) bek.];          4
 1202  A közúti közlekedés rendjének megzavarása [SzR. 46. § (1) bek.]; könnyű testi sértés okozása esetén                                                                                                5
 13  Engedély nélküli vezetés (közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetése más kategóriába tartozó engedéllyel, illetve a jármű vezetésének átengedése engedéllyel nem rendelkező részére) [SzR. 47. § (1) bek.];                                 4
 14  Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése üzemképtelen fék, kormányberendezés esetén [SzR. 48. § (1) bek.];                                                 5
 15  Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése közül, amennyiben a jogsértés más helyen meghatározott körbe nem sorolható [SzR. 54. § (1) bek.]:
  1501  A megengedett sebességhatár legalább negyedével történő túllépése [a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 14. § (1) bekezdés d) pont, 26. §]                                    3
 1502  Irányjelzés szabályainak megszegése [KRESZ 29. §];                             3
 1503  Bekanyarodási szabályok megsértése [KRESZ 31. § (1)-(4) bek.];       2
 1504  Megállás, megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton és vasúti átjáróban [KRESZ 33. § (2) bek., 37. § (3) bek. b) pont, (4) bek.]; 5
 1505 Megállás útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 m-es távolságon belül [40. § (5) bekezdés d) pont];                          2
 1506  Megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt [KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontja];                                                                       4
 1507 Megállás kerékpársávon, útkanyarulatban, valamint olyan helyen, ahol a jármű a fényjelzőkészülék vagy jelzőtábla észlelését akadályozza [KRESZ 40. § (5) bekezdés a), c), l) pont];                                                                                                                      4
 1508 A forgalomirányító fényjelző készülék tilos jelzésén való áthaladás [KRESZ 9. § (4) bekezdés d) pont];                                                                                                      4
 1509 A rendőr jelzésének figyelmen kívül hagyása [KRESZ 6. § (1) bek. a) pontjának második francia bekezdése és e) pont];                                                                    4
 1510  Megállás vasúti átjáróban, valamint a vasúti átjáró előtt [KRESZ 40. § (5) bekezdés g) pontja];                                                                                                       4
 1511 Gyalogosok elsőbbségére vonatkozó szabályok megsértése [KRESZ 43. § (1) bek.];                                                                                                                                  4
 1512  A biztonsági öv, a bukósisak, valamint a gyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása [KRESZ 48. § (4), (7) és (9) bek.];                          2
 1513 Kézben tartott mobil rádiótelefon használata [KRESZ 3. § (2) bekezdés] 3
 1514 Nem megfelelő sebesség alkalmazása (relatív sebességtúllépés) [KRESZ 25. § (1) bek.] - csak halmazatként alkalmazható;                                                          1
 1515 Egyes jelzőtáblák utasításainak megszegése [KRESZ 13. § (1) bekezdés a) 14. § (1) bekezdés a)-c), e)-u), valamint y)-z), z/2. pont];                                                2
 1516 A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló jármű melletti elhaladás megállás nélkül [KRESZ 43. § (3) bekezdés];                                                                             4
 1517 Jobbra tartási kötelezettség megsértése [KRESZ 25. § (2) bekezdés];    1
 1518  Záróvonal és járműforgalom elől elzárt területen való áthaladás [KRESZ 18. § (1) bekezdés c), k) pont].                                                                                                 1

VÁLTOZÁSOK A PONTRENDSZERBEN 2011 JÚLIUS ELSEJÉTŐL